Valamely választásnál, szavazásnál az összes részvételre jogosult személy számának 50 %-a + 1 fõ egybehangzó szavazatát jelenti, valaki illetve valami mellett. Lásd: egyszerû többség; minõsített többség.

Az Európai Unió jogszabályainak összessége. Az új belépõknek vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idõ után átveszik és alkalmazzák ezeket.

Az az alapelv, amely szerint az unió költségvetésébõl (jellemzõen a strukturális alapokból) az egyes projektek támogatására fordított összegeket a nemzeti forrásból származó összegek kiegészítéseként kell nyújtani. A tagállamok részérõl ugyanis nagy a kísértés arra, hogy a nemzeti támogatásokat a Brüsszelbõl jövõ pénzekkel helyettesítsék.

A helyi adósság a helyi közigazgatási hatóságok adott pillanatban létezõ külsõ és belsõ pénzügyi kötelezettségeinek összessége, amelyeket ezekrõl a pénzügyi piacról közvetlenül szerzõdtek vagy garantálnak.

A helyi tanácsokat a választások idõpontjától számított 20 napos határidõn belül meg kell alakítani. Az alakuló ülésre a megválasztottnak nyilvánított tanácsosokat a prefektus hívja össze. Az alakuló ülésen részt vehet a prefektus vagy annak képviselõje, valamint a polgármester is, még akkor is ha esetében az igazolási eljárást nem fejezték be. Az ülés törvényesen létrehozottnak tekintendõ, ha a megválasztott tanácsosok legalább kétharmada jelen van. Az alakuló ülésen igazolják a tanácsosok mandátumait, történik meg az eskütétel, alakul meg a tanács, és megválasztják az elsõ ülésvezetõ elnököt.

Románia hagyományosan rendelkezik liberális szellemiségû írott alkotmánnyal (1866,1923). Az 1938-as alkotmány II. Károly király diktatúrájának alapjait teremtette meg. Az államszocilista diktatúra idején három alaptörvény követte egymást: az 1948-as, az 1952-es és az 1965-ös. A rendszerváltás után fogadták el Románia jelenleg is hatályos alkotmányát (1991), amelyet 2003-ban jelentõsen modosítottak.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány felsõbbségének biztosítója. Az Alkotmánybíróság 9 éves, meg nem hosszabbítható vagy meg nem újítható mandátumra kinevezett kilenc bírából áll. Három bírát a Képviselõház, hármat a Szenátus és hármat Románia Elnöke nevez ki. Az Alkotmánybíróság bírái 3 éves idõszakra titkos szavazással megválasztják a bíróság elnökét. Az Alkotmánybíróság bíráinak egyharmadát háromévenként felújítják, a bíróság organikus törvényében elõírt feltételek között. Az Alkotmánybíróság bíráinak felsõfokú jogi képzettséggel, kiváló szakmai hozzáértéssel és a jogi tevékenységben vagy a felsõfokú jogtudományi oktatásban letöltött legalább 18 évnyi munkaidõvel kell rendelkezniük. Az alkotmánybírósági bíró tisztség összeférhetetlen bármely más köz- vagy magántisztséggel, a felsõfokú jogtudományi oktatásban betöltött oktatói tisztségek kivételével. Az Alkotmánybíróság bírái függetlenek a mandátumuk gyakorlásában és idõtartama alatt elmozdíthatatlanok.

A hatályos törvények és rendeletek, valamint a házszabályok alkotmányellenesnek talált rendelkezései az Alkotmánybíróság döntésének közzétételétõl számított 45 napon belül megszûnnek joghatást kiváltani, amennyiben a Parlament vagy a Kormány ebben az idõszakban nem hozza összhangba az alkotmányellenes elõírásokat az Alkotmány rendelkezéseivel. Ezen idõszak alatt az alkotmányellenes rendelkezések a jog szerint fel vannak függesztve. A még nem kihirdetett törvények alkotmányellenességi eseteiben a Parlament köteles felülvizsgálni a szóban forgó rendelkezéseket, hogy összhangba hozza az Alkotmánybíróság döntésével. Ha a nemzetközi szerzõdés vagy egyezmény alkotmányosságát elõzetes kontroll során megállapították, ez nem képezheti alkotmányellenességi kifogás tárgyát. Az alkotmányellenesnek talált nemzetközi szerzõdést vagy egyezményt nem lehet ratifikálni. Az Alkotmánybíróság döntéseit közzéteszik Románia Hivatalos Közlönyében. A közzététel dátumától a döntések általánosan kötelezõek, és csak a jövõ tekintetében bírnak erõvel.

Az Alkotmánybíróság feladatkörei a következõk: a) dönt a törvények alkotmányosságáról, ezek kihirdetése elõtt, Románia Elnökének, a két parlamenti ház valamelyike elnökének, a kormánynak, a Legfõbb Semmítõ- és Ítélõszéknek, a Nép Ügyvédjének, legalább 50 képviselõnek vagy legalább 25 szenátornak a megkeresésére, valamint hivatalból is, az Alkotmány felülvizsgálását célzó kezdeményezések tekintetében; b) dönt a nemzetközi szerzõdések vagy egyezmények alkotmányosságáról, a két parlamenti ház valamelyike elnökének, , legalább 50 képviselõnek vagy legalább 25 szenátornak a megkeresésére. c) dönt a parlamenti házszabályok alkotmányosságáról a két parlamenti ház valamelyike elnökének, egy parlamenti csoportnak vagy legkevesebb 50 képviselõnek, illetve legkevesebb 25 szenátornak a megkeresésére; d) határoz a törvények és rendeletek alkotmányellenességi kifogásairól, amelyeket a bírói hatóságok vagy kereskedelmi választottbíróság elõtt vetettek fel; az alkotmányellenességi kifogást a Nép Ügyvédje közvetlen módon is felvetheti; e) megoldja a közhatóságok közötti alkotmányos jellegû jogvitákat, Románia Elnökének, a két parlamenti ház valamelyike elnökének, a miniszterelnöknek vagy a Magisztratúra Legfelsõbb Tanácsának a kérésére. f) felügyel a Románia Elnökének a megválasztásával kapcsolatos eljárás betartására és igazolja a választás eredményét; g) megállapítja a Románia Elnöke tisztség gyakorlásában az interrimátust indokolttá tevõ körülmények fennállását, és megállapításait közli a Parlamenttel és a Kormánnyal; h) tanácsadó jelleggel véleményezi a Románia Elnökének a tisztségébõl való felfüggesztésére irányuló javaslatot; i) felügyel a népszavazás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos eljárás betartására, és igazolja az eredményeit; j) ellenõrzi az állampolgárok törvénykezdeményezéséhez kötõdõ feltételek teljesülését; k) határoz azon ellenvetések tekintetében, amelyek tárgya valamely politikai párt alkotmányossága; l) ellátja az Alkotmánybíróság organikus törvényében elõírt más feladatokat.

A GSP vámkedvezmények olyan rendszere, amelynek célja, hogy támogassa a készáruk és feldolgozott mezõgazdasági termékek fejlõdõ országokból az Unióba történõ exportját. A GSP-t 1971-ben vezették be, összhangban az 1968-ban, Delhiben megrendezett Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlõdési Konferenciája (UNCTAD) ajánlásaival, és azóta többször felülvizsgálták vagy megújították. A GSP körülbelül 150 országra terjed ki, és különleges kedvezményeket nyújt a legkevésbé fejlett országoknak. Ugyanakkor, mivel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény tárgyalásainak eredményeképpen a vámok egyébként is fokozatosan csökkennek, a GSP által kínált elõnyök egyre kevésbé vonzóak.

Románul: Arad. Municípium. Arad megye székhelye.

A szubszidiaritáshoz hasonlóan az arányosság az Európai Bizottság részletes szabályozás iránti túlzott lelkesedésének korlátozására szánt elv. Az arányosság a jogalkotási eszközöket szigorúan a meghatározott cél eléréséhez szükséges minimumra korlátozza.

Az „átmeneti idõszak” kifejezés általában arra a türelmi idõszakra vonatkozik, amely folyamán az új tagállamok fokozatosan vezethetik be az olyan uniós szabályokat, amelyek azonnali elfogadása számukra nehézséget okozna. Az átmeneti idõszak tartamáról és alkalmazási körérõl a bõvítési tárgyalások folyamán állapodnak meg, és azt a csatlakozási okmányban rögzítik.